Pocaktaperolás. Szeretjük-e vagy sem? Erről szólt nemrég egy általam olvasott oldalon egy cikk.
Mindig  összefut az ember lánya valakivel, aki  kényszerű vágyat érez az iránt, hogy megfogdossa, megszemlélje azt a kis (vagy nagyobb) puklit, amelyben egy apró élet rejtőzködik-fejlődik.
Ahogy olvasom a kismamák-anyukák kommentjeit, látom, ezt nem sokan tolerálják, túl intimnek és tolakodónak tartják. Véleményem szerint, azonban, nem mindegy, hogy ki taperol! Közeli barátoktól egyáltalán nem hinném, hogy olyan nagy szentségtörés lenne, hogy kíváncsiak gömbölyödő formánkra és valamilyen indíttatásból ezt érezni is szeretnék.
Szóval, nekem nem jelent gondot. Már nagyon korán jöttek a barátok és rátették a kezüket. Nem érzem kellemetlennek sem tolakodónak, ha olyan valaki teszi ezt, aki tényleg nem egy vadidegen az utcáról. Ha ott történne, valószínűleg én is felháborodottan reagálnék és tiltakonzék a modortalan közeledés ellen.
Visszatérve az általam olvasott írásra, nos azon belül találtam egy weboldalt, ahol a taperolás ellen kifejlesztett hasfestésről találhatók képek, mégpedig igen művészi szinten kifestett hasakat lehet megcsodálni. Ezen felbuzdúlva a Poronty még pocakfestő versenyt is indít! Lehet benevezni!
Én, a szavazatomat Áron babának adnám, aki már hetekkel ezelőtt dicsekedhetett ilyen portréval. Szép voltál kisherceg!