Kezdődhetne ez a mai poszt akár ezzel a költői címmel is, melyet már Petőfi is boncolgatott. Neki ugyan nem voltak ilyen gondjai, akkoriban nem küzdöttünk az idióta nevek garmadájával.
De, mintha a véletlenek és a sors is úgy akarná, éppen egy olyan  irományra bukkanok, ami érint és aktuális a kis családunkban.
Egy hete komolyan gondolkodom neveken, melyekkel illethetem édes Bogyómat. Most már tényleg megérdemel egy tisztességes nevet.
Mindig is haragudtam arra magyar törvényre, hogy csak az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzékéből választhatunk nevet csemeténknek.
Átnézve a statisztikákat, a városi legendákat és a szóbeszédeket, nem is olyan nagy baj az, hogy ez kicsiny hazánkban így van szabályozva, hiszen mi lenne itt, ha minden nevet bejegyezhetnénk, ami a szárnyaló fantáziájú szülők agyában egy-egy bohémabb pillanatban megfogan.
Gondolok itt a nagy port kavart majdnem-nevekre, mint: Kavics, Utánfutó, vagy Radiátor. És ezek még csak a médiába kiszivárgott köznyelven futó lehetséges utónevek. Ugyanígy, belendültek a sorozatkedvelő anyukák is, kitartásuk eredményképp, ők nagyobb szerencsével jártak. Érdekes lehet egy ilyen osztályon dolgozni, ahová befutnak ezek a kérések...
Tehát, a mi Bogyónknak innen választhatunk nevet.
Nem úgy, külföldön, ahol a szülők fantáziája és leleményessége nem ismer határokat és korlátokat, ezért egy-egy bébi egy életen át viselheti egy gépkocsimárka kategória-jelzését. Habár, mire oda kerül a gyermek, hogy "értékelni tudja" édesapja szándékát, már valószínüleg ez kifutó szériának fog minősülni....
Lehet elgondolkodni, hogy maradjunk-e hétköznapiak a magunk sajátos neveivel, vagy újítsunk be még egy-két újdonságot a magyar utónévjegyzékbe. Ötletem sajnos nincs, lehet fantáziálni, had gyarapodjon az evvel kapcsolatos nevettető, megbotránkoztató és sokkoló cikkek állománya.