Sziasztok! Meghatódva olvastam soraitokat. Kedvesek vagytok én meg rettentően hálás, hogy ennyien írtatok. Első sorban Ádámnak, hogy ilyen sokat segít a blogban. Most csak pár percre kaptam internetet, szüléstörténetünk még nincs, de hamarosan összeállítom és hétvégén talán már olvasható lesz.
Jól vagyunk és szokjuk egymást. Már rég készültünk erre a helyzetre. Ennek ellenére váratlanul indult be a szülés, nem így terveztük. Olyannyira, hogy ez a bejegyzés még váratott magára. Már korábban megírtam. Egy részét, ami most tárgytalanná vált, kitöröltem, de be szeretném mutatni a dalt, amit az utolsó 2 in 1 napokban dúdoltunk és táncoltunk rá. Lehet, hogy ez is segített?? Így utólag bármit bemagyaráz az ember magának.
Beach Boys: Wouldn't it be nice, amit az egyik kedvenc filmünkben, a Az első 50 randi-ban ismertünk és szerettünk meg.
Igazából a fiatalságról szól, és arról, hogy milyen jó lenne felnőni és azt csinálni, amit szerenénk, elmenekülni, megházasodni. Mi ezt átértelmeztük magunkra alakítva, mégpedig úgy, hogy milyen jó lesz majd együtt. A dal igen energikus, jó kedvet áraszt, ennek keletkezéséről így beszél Brian Wilson, a szerző: "Tony és én elképzeltünk egy szituációt. Egy bizonyos vibrációt éreztünk a szívünkben. Zenébe öntöttük ezt az érzést, és igazán elégedettek voltunk az eredménnyel. A "Wouldn’t It Be Nice" nagyon rövid és nagyon élénk dal."