Ez már egy jó kis hét, ugyanis, ha most valamilyen úton-módon úgy döntene Bogyólány, hogy meg akar születni, akkor egy jól felszerelt kórházban van esély a megmentésére.
Természetesen, ez még eszébe sem jutott, mert azt mondja, nagyon jól érzi magát itt a pocakban és nem kíván még egy darabig senkit sem látni, majd ha itt lesz az ideje.
Azért is, mert most nagyon érdekli az új elfoglaltsága, a szörflaktáns termelés. A tüdő léghólyagocskáit, amelyeket keresztül a gázcsere végbemegy, egy szappanbuborékhoz lehet hasonlítani, és a szörfaktáns - angolul surfactant - az az anyag, amely nem engedi, hogy ezek a buborékok összeessenek és összetapadjanak kilégzés közben. Ráadásul még több izgalmas, új érzésekkel bővül, ugyanis most kezdi el érezni, hogy mikor van fejjel lefelé és mikor nem, gyakorolja az egyensúlyozást! Megkezdődik a fehérvérsejtek termelődése, amelyek a fertőzések és betegségek ellen nyújtanak védelmet.
És végül, de nem elhanyagolható információ, hogy egyre "látványosabban" köhög és csuklik, mindenki nagy-nagy örömére.
A lány óriási méreteket öltött, több, mint 30 centi! (sőt! a vonalzóm szerint 34), nézegettem is a pocakomat, hogy hol fér el egy ekkora gyerek??? Igaz, hogy nem vagyok kicsi pocakú, de azért 30 centi, az mégiscsak nagy már.