Hajnali 4 körül megjöttek a fájdalmak és 2 centi széles lett a csalagút. :) Reggel fél hét körül már 4 perces fájdalmai voltak Ingridnek. Kispapa is ott van vele, meg egy másik Krisztina. A szülésznő, azt mondta, hogy ebből akár délre is lehet gyerek, de még semmi sem biztos (csak az, hoyg gyerek lesz - a szerk.), viszont hagyományos szülés lesz úgy tűnik és nem császár. Az orvosa még nem látta, amúgy jól van. Picit pityegereg a kismanómami és azt mondta, hogy "a szemem esik ki a fájdalomtól, úgy érzem, hogy a hátam esik össze, a gerincem és a derekam szakad le".
Krisztim elintézte a saját kórzházában, ma gyorsan, hogy el tudjon jönni (Szt. Margit, mivel ő belgyógyász ott és még dolgozik kb. egy hónapot). Én pedig elindulok most és megyünk együtt Ingridhez.
Dominónak üzeni, hogy köszi a szorítást és ari. Képzeljétek még Ausztráliából is szorít nki egy közös barátnőnk, Kriszti volt kolléganője, aki szintén blogger, csak rá kell szánja magát a szégyenlős kis újdonsült abo lány - hajrá Zsuzsa és köszi a szorítást, átadtam telcsin.
Elindulok, ahogy tudok jelentkezem.